Pelle János: Eurókommunizmus, a csalóka szivárvány

SimonIstvan
Simon István, történész-levéltáros
DSCF1317
Pelle János, történész-újságíró

Már középiskolás koromban, a hatvanas években eltünődtem azon – hozzá kell tenni, hogy egy közéleti érdeklődéssel áthatott terézvárosi gimnázium tanulója voltam – hogy az unalmas közhelyekből építkező „marxizmus-leninizmus” képes-e a megújulásra, vagy afféle „ideológiai zárvány” marad, mely eltűnik a történelem süllyesztőjében. Bár a kétségeim legkésőbb 1968 augusztusában, a csehszlovákiai „emberarcú szocializmus” felszámolásakor eloszlottak, izgalmasnak tartottam a nyugat-európai kommunista pártok, mindenelőtt az olaszok és a spanyolok kisérletét a megújulásra, ami Magyarországon sem maradt teljesen visszhangtalan.
“Pelle János: Eurókommunizmus, a csalóka szivárvány” bővebben

Pelle János: A kaviár baloldal

A hatvanas években, még gyerekként, a magyar televízióban láttam egy, a Német Demokratikus Köztársaságban készült, folytatásos filmet, mely mély nyomot hagyott bennem. Az volt a címe, hogy „A zöld szörnyeteg”, és egy több országban működő, kizsákmányoló, profitra éhes tőkés nagyvállalatról, a Közép- és Dél-Amerikában banánültetményeket fenntartó United Fruit Company nevű multiról szólt. Cselekménye Guatemalában játszódott, ahol 1954-ben a bátor és tisztességes, demokratikusan megválasztott és a szocializmus eszméje iránt vonzódó Arbenz elnök felvette a harcot a „zöld szörnyeteggel”, de a CIA ügynökei megbuktatták őt.  “Pelle János: A kaviár baloldal” bővebben

Pelle János: „Magyar út” Bengáziban

Az elmúlt hét diplomáciai híre, hogy Szíjjártó Péter magyar külügyminiszter segítséget ajánlott Ausztriának egy 39 éves osztrák férfi  felkutatására, akit az Iszlám Állam fegyveresei  március hatodikán vittek magukkal a forrongó Líbia közepén elterülő Al-Ghani olajmezőről. (A lázadók egy cseh állampolgárt, továbbá Fülöp-szigeti és bangladesi munkásokat is elraboltak, feltehetőleg azért, hogy váltságdíjat követeljenek értük.) Magyarország egyelőre még fenntartja a követségét, vagyis, legalább elméletileg tehet valamit az ügy érdekében. A bécsi külügyminisztérium, mely előzőleg már felszámolta líbiai képviseletét, megköszönte a magyar közbenjárást. “Pelle János: „Magyar út” Bengáziban” bővebben

Pelle János: Az újjáéledt finn-magyar párhuzam

Magyarország és Finnország huszadik századi történelme számos ponton mutat  hasonlóságot, annak ellenére, hogy alapvetően különbözik egymástól. Északi
nyelvrokonaink a nagy, időnként agresszív Oroszország, majd a Szovjetunió szomszédságában működő demokráciát és jóléti társadalmat építettek ki, a hitleri
Németország szövetségeséből és a világháború veszteséből nagy nemzetközi  tekintélyt élvező, semleges országgá váltak.

“Pelle János: Az újjáéledt finn-magyar párhuzam” bővebben

Pelle János: Számlák proletárjai

Az, hogy mikor jött létre a kapitalizmus, nem tudjuk pontosan, mert bizonyos vonatkozásban már az ókorban is jelen volt, és zárványokban túlélte a középkort is. Amióta pedig a világ viszonylag körülhatárolt, fejlett részén uralkodó renddé vált, majd rohamosan terjedni kezdett, a kapitalizmus folyamatosan átalakítja a társadalmakat. Rétegeket és osztályokat tesz tönkre, majd hoz létre újakat a régiek roncsaiból. Ez történt Nyugat-Európában, ahol a második világháború után a „jóléti kapitalizmus” először felszámolta a „klasszikus” munkásosztályt és megteremtette a kvalifikált munkásokból és az ipari termeléshez kötődő alkalmazottakból álló „alsó középosztályt”, majd a hetvenes, nyolcvanas évektől kezdve fokozatosan azt is “eltüntette”.

“Pelle János: Számlák proletárjai” bővebben