A német állam törvényt sért: miért nem büntet az Európai Unió rendőrsége?

Német külker mérleg kevés jó szabályok egyike, amelyek az Európai Unióban a 2008-as válság után születtek, hogy a Hatos szabályok közé 2011-ben felvették a költségvetési deficit 3 % alatt tartásán kívül más makroökonómiai korlátok betartását is. Hiszen pl. Írország és Spanyolország államháztartási hiánya is azért szabadult el 2008 után, mert nem ügyeltek a háztartások eladósodására és a külgazdasági egyensúlyra. “A német állam törvényt sért: miért nem büntet az Európai Unió rendőrsége?” bővebben

Pelle János: A kaviár baloldal

A hatvanas években, még gyerekként, a magyar televízióban láttam egy, a Német Demokratikus Köztársaságban készült, folytatásos filmet, mely mély nyomot hagyott bennem. Az volt a címe, hogy „A zöld szörnyeteg”, és egy több országban működő, kizsákmányoló, profitra éhes tőkés nagyvállalatról, a Közép- és Dél-Amerikában banánültetményeket fenntartó United Fruit Company nevű multiról szólt. Cselekménye Guatemalában játszódott, ahol 1954-ben a bátor és tisztességes, demokratikusan megválasztott és a szocializmus eszméje iránt vonzódó Arbenz elnök felvette a harcot a „zöld szörnyeteggel”, de a CIA ügynökei megbuktatták őt.  “Pelle János: A kaviár baloldal” bővebben

Pelle János: „Magyar út” Bengáziban

Az elmúlt hét diplomáciai híre, hogy Szíjjártó Péter magyar külügyminiszter segítséget ajánlott Ausztriának egy 39 éves osztrák férfi  felkutatására, akit az Iszlám Állam fegyveresei  március hatodikán vittek magukkal a forrongó Líbia közepén elterülő Al-Ghani olajmezőről. (A lázadók egy cseh állampolgárt, továbbá Fülöp-szigeti és bangladesi munkásokat is elraboltak, feltehetőleg azért, hogy váltságdíjat követeljenek értük.) Magyarország egyelőre még fenntartja a követségét, vagyis, legalább elméletileg tehet valamit az ügy érdekében. A bécsi külügyminisztérium, mely előzőleg már felszámolta líbiai képviseletét, megköszönte a magyar közbenjárást. “Pelle János: „Magyar út” Bengáziban” bővebben

Pelle János: Az újjáéledt finn-magyar párhuzam

Magyarország és Finnország huszadik századi történelme számos ponton mutat  hasonlóságot, annak ellenére, hogy alapvetően különbözik egymástól. Északi
nyelvrokonaink a nagy, időnként agresszív Oroszország, majd a Szovjetunió szomszédságában működő demokráciát és jóléti társadalmat építettek ki, a hitleri
Németország szövetségeséből és a világháború veszteséből nagy nemzetközi  tekintélyt élvező, semleges országgá váltak.

“Pelle János: Az újjáéledt finn-magyar párhuzam” bővebben

Hirdetmény

A Kéthly Anna Kulturális Egyesület 2015. évi közgyűlésére 2015. március 31-én 17 órakor kerül sor a Modus Irodaház (Budapest, 1087 Könyves Kálmán krt. 76.) 511. számú helyiségében.

A közgyűlés napirendje a 2014. évi beszámoló, a 2015. évi munkaterv valamint tisztújítás.

A közgyűlésen az Egyesület valamennyi tagja – aki a tagdíját rendezte – részt vehet és szavazhat.

Loppert Csaba, az Egyesület elnöke.

Loppert Csaba: Miért van szükség az európai alapjövedelemre

A PROBLÉMA 

•TÁRSADALOM: Ördögi kör

1. rohamos, automatizáció – valódi munkahelyek megszűnése, állástalanság valamint olyan emberek tömeges jövedelem nélkül maradása, akiknek

  • a. megvan a hajlandóságuk és képzettségük is arra, hogy megfelelő jövedelemmel járó munkakörben dolgozzanak, de a társadalom nem képes munkahelyet biztosítani nekik
  • b. a társadalom számára hasznos munkát végeznek, de nem kapnak érte semmilyen jövedelmet (háztartási munka, civil szervezetek önkéntesei, politikai pártok egyszerű tagjai, kultúra munkásai, művészek, publicisták stb.)
  • c. a közmunka nem, vagy csak részben tartozik ide, mert gazdasági szempontból nem rentábilis, az állam oldalán nincs meg a megfelelő emberi kapacitás és tőke a tevékenység társadalmi hasznosságának biztosításához

“Loppert Csaba: Miért van szükség az európai alapjövedelemre” bővebben

Pelle János: Számlák proletárjai

Az, hogy mikor jött létre a kapitalizmus, nem tudjuk pontosan, mert bizonyos vonatkozásban már az ókorban is jelen volt, és zárványokban túlélte a középkort is. Amióta pedig a világ viszonylag körülhatárolt, fejlett részén uralkodó renddé vált, majd rohamosan terjedni kezdett, a kapitalizmus folyamatosan átalakítja a társadalmakat. Rétegeket és osztályokat tesz tönkre, majd hoz létre újakat a régiek roncsaiból. Ez történt Nyugat-Európában, ahol a második világháború után a „jóléti kapitalizmus” először felszámolta a „klasszikus” munkásosztályt és megteremtette a kvalifikált munkásokból és az ipari termeléshez kötődő alkalmazottakból álló „alsó középosztályt”, majd a hetvenes, nyolcvanas évektől kezdve fokozatosan azt is “eltüntette”.

“Pelle János: Számlák proletárjai” bővebben

“Egy hang elnémul” – Loppert Csaba beszéde Kéthly Anna születésének 123. évfordulóján, 2012. november 17-én.

2012-11-17KA-tĂ©r-150x150„Egy hang elnémul” – ez volt a címe Kéthly Anna 1963. december elsejei vezércikkének az emigráns szociáldemokraták lapjában. A londoni Népszava, amely hét évig minden hónap elsején megjelent, az esetek többségében Kéthly első oldalt teljes egészében betöltő írásával, 1963 decemberében jelent meg utoljára. A folytatásra nem volt pénz. Kéthly azonban azt írta: az elnémuló hang helyett „ezer másiknak kötelessége még hangosabban szólni”. ““Egy hang elnémul” – Loppert Csaba beszéde Kéthly Anna születésének 123. évfordulóján, 2012. november 17-én.” bővebben

Kertai Pál: Az én szociáldemokráciám (Megjelent a Valóság c. folyóirat 2010. januári számában)

(Bevezető) Sohasem fogom elfelejteni 1945 kora márciusának azt a napját, amikor édesapámmal elmentünk a Körönd egyik üzlethelyiségébe, hogy felvételünket kérjük a Szociáldemokrata Pártba. Apámat hivatása csakhamar vidékre szólította, de én, mint fiatal egyetemista már buzgón látogattam mind az egyetemi, mind a kerületi rendezvényeket, és máig is hálás vagyok a sorsnak, hogy személyesen hallgathattam Kéthly Anna, Szélig Imre és Szeder Ferenc szemináriumi előadásait. “Kertai Pál: Az én szociáldemokráciám (Megjelent a Valóság c. folyóirat 2010. januári számában)” bővebben